OLDALTÉRKÉP     KERESŐ
ÉRDEKLŐDŐKNEK
PÁLYA-KALAUZ KÉRDŐÍV
ISMERED MAGAD? KÉRDŐÍV
PÁLYAISMERTETŐ
ISKOLARENDSZER
Közoktatás
Felsőoktatás
Szakképzés
MUNKAVÁLLALÁS, ÁLLÁSKERESÉS
AHOL SEGÍTSÉGET KAPHATSZ
KÖNYVAJÁNLÓ
MÓKA
JÁTÉK
Fórum
NYITÓOLDAL \ ÉRDEKLŐDŐKNEK \ ISKOLARENDSZER \ Felsőoktatás NYOMTATHATÓ VERZIÓ

Felsőoktatás

Ma hazánkban a felsőoktatási intézményekben folytatott képzés lehet egyetemi, főiskolai és akkreditált felsőfokú szakképzés. (A felsőfokú szakképzésről külön fejezetben szólunk.) Mind az egyetemen, mind a főiskolán alap és mesterképzés folyik, így ma már ha egy diák felsőoktatási intézménybe jelentkezik, nem az intézmény szintje (egyetem, főiskola), hanem az ott megszerzett oklevél fokozata (alap- vagy mesterfokozat) az irányadó.
Ahhoz, hogy valaki felsőoktatásba jelentkezhessen, érettségi bizonyítvánnyal, vagy azzal egyenértékű oklevéllel, bizonyítvánnyal kell rendelkeznie.
A felsőoktatási intézményeket aszerint is megkülönböztetjük, hogy ki a fenntartója. Így lehet állami, egyházi, magán, valamint alapítványi intézményben is tanulni.
Jelenleg az első diploma megszerzése ingyenes, azonban vannak olyan képzések is, amelyekért fizetni kell (költségtérítéses képzések). Fontos tudni, hogy a nem állami intézményekben is lehet államilag támogatott képzésekre járni.
A hallgatók különböző munkarend szerint tanulhatnak a felsőoktatási intézményekben. Ez lehet: teljes idejű képzés (nappali tagozat), részidős képzés (esti, vagy levelező tagozat), illetve távoktatás.
A felsőoktatásban jelenleg kreditrendszer (vagy másszóval pontrendszer) alapján mérik a hallgatók munkáját, előrehaladását. A kreditek azonban csak mennyiségi tényezők, a minőséget a tantárgyakból szerzett érdemjegyek jelentik.

A Bolognai folyamat következtében hazánkban a régi ún. duális rendszer helyett, egy rugalmasabb, átjárhatóbb többciklusú képzést vezettek be. Az alábbi ábra segít megérteni a ciklusok (képzési szakaszok) felépítését.

 


Alapképzés (baccalaureus BA, bachelor BSc)
Ez az első képzési szint, amely 6-8 féléves. Itt csak egy szakon lehet tanulni, bár az ügyesebbeknek párhuzamos képzésre is van lehetőségük. Ebben a ciklusban csak egy szakképzettség szerezhető az alapfokozat megszerzése során. Az alapfokozat az első felsőfokú végzettségi szint. Az alapképzés elvégzése során megszerzett szakképzettséggel el lehet helyezkedni a munkaerőpiacon, ugyanis munkakör betöltésére jogosít. Az alapfokozat megszerzése feltétele a mesterképzés megkezdésének. Vannak olyan szakok is (pl. orvos, jogász) ahol az alapképzésben nem szerezhető fokozat, hanem a képzés a mesterfokozat megszerzésével zárul. Ezt hívjuk osztatlan képzésnek. A képzés ideje 10-12 félév. A kiegészítő alapképzés azt jelenti, hogy aki megszerezte a főiskolai végzettséget, ugyanazon a szakon megkezdheti tanulmányait az egyetemi képzés megszerzése érdekében. Kiegészítő képzésnek számít az is, ha a főiskola, illetve egyetemi végzettség után tanári képesítés megszerzésébe kezd a hallgató.

Mesterképzés (magister MA, master MSc)
E ciklus 2-5 féléves, melynek során mesterfokozatot és szakképzettséget lehet szerezni. A mesterfokozat a második felsőfokú végzettségi szint. Ebből a képzési szakaszból tovább lehet lépni a doktori képzésre, illetve a munkaerőpiacon lehet elhelyezkedni.

Doktori képzés
Ez a szint a képzési piramis csúcsa, amely a tudományos fokozat (PhD), valamint a művészeti fokozat (DLA) megszerzésére készít fel. Doktori képzés megkezdésének feltétele a mesterképzésben (vagy azzal egyenértékű képzésben) szerzett fokozat és szakképzettség megléte.

 

Kontakt Alapítvány :: Telefon: +36 (1) 439-0432 :: E-mail: kontakt@kontaktalapitvany.org